A vita lezárva?

Két hónapja még csak kósza gondolat volt – mára pedig egy teltházas üzleti reggelivé nőtte ki magát.

A mesterséges intelligencia az egyik legnépszerűbb téma – szakmai és társadalmi szinten egyaránt.  A legtöbb konferencián ugyan fel-felmerül az érme két oldala, illetve kerekasztalok is gyakran fejtegetnek egy-egy témát, de eddig ritkán alakult ki valódi vita ezen a fronton.

Mi szerettünk volna kicsit csavarni a megszokott eseményformátumokon, és teret adni annak, hogy az eltérő nézőpontok igazán felszínre kerüljenek. Így született meg a VitAIndító – Egyet nem értésre promptolva rendezvény, ahol neves szakemberek segítségével, pro és kontra érvek mentén ütköztettük az AI körüli legfontosabb kérdéseket – hype és hurráoptimizmus helyett őszinte diskurzussal.

A cél nem az aranyközépút megtalálása vagy a nézőpontok közelítése volt, hanem a valódi párbeszéd.

A vita során számos kérdés és gondolat került felszínre – az AI piaci, társadalmi, munkaerőpiaci és jogi hatásaitól kezdve egészen a kreativitás és emberi gondolkodás jövőjéig.

Bánki Attila (Vermis) és Sólyom Balázs (Trendency Online Zrt.) vitája az AI piacra és mindennapi életre gyakorolt hatásáról szólt. Bánki Attila szerint az AI a fejlődés természetes folytatása – „humanoid gépeket” teremtünk, amelyek a jövőben akár létfenntarthatják az emberiséget, akárcsak a Wall-E világában. Sólyom Balázs vezérfonala az volt a csörte során, hogy a technológia csupán okozat: valójában az emberek kényelmi igénye az, ami minduntalan felforgatja a piacokat.

A munka jövőjéről Zsiska Zsófia (MYSKILL) és Virág Attila (Centrál Médiacsoport) ütköztették nézeteiket. Zsiska Zsófia szerint az AI nem elveszi, hanem átalakítja a munkánkat: új szakmák és lehetőségek születnek majd, de ehhez a fiatal generációkat affinitásra, rugalmasságra és alkalmazkodóképességre kell nevelni. 
Virág Attila hangsúlyozta a junior munkavállalók betanításának fontosságát, ugyanakkor kiemelte, hogy bizonyos szakmák és munkakörök igenis áldozatul fognak esni az AI-nak és a digitalizációnak – ahogyan mára a harisnyavarrókra is jelentősen visszaszorult az igény.

Zsiska Zsófia véleménye szerint az átállás akár két évet is igénybe vehet, és az ezzel kapcsolatos költségeket, mind a piaci szereplőknek, mind a kormányoknak viselniük kellene.

Bánhegyi Zsófia (Magyar Marketing Szövetség) és Zala Mihály (Ernst & Young) a cégek digitális érettsége kapcsán csaptak össze. Bánhegyi Zsófia amellett érvelt, hogy sok cég nincs tisztában azzal, mekkora adatvagyonnal rendelkezik, és hogyan tudná azt hasznosítani, illetve hogyan lehetne mérni az AI-használatot. Így a digitalizációra tett kísérletek, új termék bevezetése, vagy, egy új AI projekt implementációja nehézkes és nem feltétlenül hozza a várt eredményt. Zala Mihály ellenvéleményében kifejtette, hogy már most nagyon sok olyan céget van Magyarországon is akár, ahol már bőven kihasználják a technológia adta lehetőségeket, például akadnak olyan mezőgazdasági szervezetek, ahol kis túlzással robotizált a tehenek fejése, az adatok pedig a felhőbe töltődnek. Innen már csak egy lépés az AI szélesebb körű integrálása.

Dr. Iványi Tamás és Márton Szabolcs vitája azért is volt különleges, mert míg Márton Szabolcs az üzleti életből tudott erős érveket és konkrét példákat felvonultatni, addig Dr. Iványi Tamás a változásban talán leginkább érintettek – az egyetemi hallgatók – szemszögéből világította meg a témát.  
Felmerült, hogy valóban kényelmesebb-e és hosszú távon célravezetőbb-e mindent az AI-ra bízni, és vajon van-e még értelme a szakdolgozat-írásnak ebben az új korszakban. Ha pedig kiszervezzük a feladatokat az AI-nak, a „felpromptolás” vajon egy újfajta agyi tevékenységet indít be, kiegészíti-e a gondolkodásunkat? Például, ha van egy jól megírt történet, amelyhez az AI-t kérjük fel illusztráció készítésére, nem aktivizál-e olyan agyi területeket, amelyeket eddig alig használtunk?

Abban azonban mindketten egyetértettek, hogy a kritikus gondolkodást, a kétkedést és az ellenőrzést nem szabad a gépekre bízni. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, melyek a saját képességei, és melyek azok a területek, ahol az AI valóban kiegészítheti a tudását – de a gyeplőt nem szabad átadni.

Zárásként az örök harc, az innováció és a jogi szabályozás (talán) feloldhatatlan ellentéte is terítékre került. Mocsai Norbert (Trendency Online Zrt.) és Dr. Nemes Ákos (NUIR) egy élénk „adok-kapokban” érveltek amellett, hogy vajon a jogi szabályozás támogatja-e az innovációt, vagy éppen megfojtja a fejlődést. Felmerült, hogy az olyan rendeletek, mint például a GDPR vagy az AI Act, elvágnak-e minket olyan ígéretes kezdeményezésektől és ötletektől, amelyek segíthetnék például a betegségek vagy tünetek korai felismerését – ezzel gyorsabb, célzottabb kezelést biztosítva a pácienseknek –, vagy éppen megvédenek minket, és biztonságos keretet teremtenek adataink felhasználhatóságában. A kérdés tehát az: a valós vagy a képzelt félelemnek kell-e előtérbe kerülnie, vagy inkább annak a hasznosságnak, amit a technológia valójában elhozhat számunkra? Abban azonban egyetértés volt, hogy a szabályokra és keretekre szükség van, akadnak erre jó példák is – de a túlszabályozás hatása jelentős hátrányt jelenthet sokak számára.

Voltak gondolatok, amikkel „nem lehetett nem egyetérteni”, de minden résztvevő igyekezett a saját szakmai nézőpontját képviselni, ezzel valódi vitát és perspektívát teremtve. A közönség hol egyik, hol másik oldalnak adott igazat, de a végére szinte mindenki egyetértett abban: sok még a bizonytalanság – de legalább ennyi a lehetőség is.

A jövő generációját kritikus gondolkodásra, rugalmasságra és kíváncsiságra kell nevelnünk, hiszen olyan szakmákban fognak dolgozni, amelyek ma még nem is léteznek. 
A jelen munkavállalóinak pedig meg kell tanulniuk együttműködni az AI-val – mert az önmagában nem jó vagy rossz, csupán egy újabb eszköz az ember kezében. 
Nem az AI-tól kell tartanunk, hanem attól, hogyan használjuk.

Moderátorunk, Tőrös Balázs, frappánsan zárta a rendezvényt: 
„Nemcsak vitát indítottunk, hanem gondolatokat is ébresztettünk.”

A vita nem ért véget – épp csak bemelegítettünk. A jövőben is folytatjuk a párbeszédet az AI hatásairól és lehetőségeiről. 

📰 Jöhet a munka nélküli világ, ahol droidok hizlalják dagadtra a testünket - Index
„Összerakjuk az AI-t, ami már tényleg normálisan működik, jönnek a humanoid robotok, és a büdös életben nem kell dolgozni, mert egyáltalán nem szükséges” – vetített előre egy lehetséges jövőt Bánki Attila digitális szakértő egy budapesti vitaindító eseményen. Vitapartnere, Sólyom Balázs pedig rávilágított, hogy a piacot nem a technológia forgatja fel, hanem az emberek növekvő igényei, amelyre válaszul születnek az újabb megoldások.

📰 Baljós jóslat érkezett: ők félthetik leginkább az állásukat - Economix
A mesterséges intelligencia elterjedése komoly változásokat hoz a munkaerőpiacon, és a legnagyobb árat a pályakezdők fizethetik meg – derült ki a VitAIndító konferencián. A Harvard Business School felmérése szerint 5 százalékponttal nőhet a munkanélküliség, ám a szakértők szerint ez csak átmeneti jelenség lesz. A kérdés az, hogy a cégek képesek lesznek-e átállni az új rendszerre, és a juniorok átvészelik-e a kritikus átmeneti időszakot, amely alatt átképezik őket, és amit az egyik szakértő két évre tesz.

A vitatémák és vitapartnerek:

1. Az AI felforgatja a piacokat 
   🟢 Mellette: Bánki Attila (Vermis) 
   🟣Ellene: Sólyom Balázs (Trendency Online Zrt.)
2. Az AI nem veszi el a munkánkat 
   🟢 Mellette: Zsiska Zsófia (MYSKILL) 
   🟣Ellene: Virág Attila (Central Médiacsoport)
3. A cégek megfelelő informatikai és adatalapokkal bírnak az AI-val kapcsolatban 
   🟢 Mellette: Zala Mihály (Ernst & Young) 
   🟣Ellene: Bánhegyi Zsófia (Magyar Marketing Szövetség)
4. Az AI-használat csökkenti az agyi aktivitást és a kreativitást 
   🟢 Mellette: Dr. Iványi Tamás (BME GTK) 
   🟣Ellene: Márton Szabolcs (BDPST Concept)
5. A jogi szabályozás (AI Act) megöli az innovációt 
   🟢 Mellette: Mocsai Norbert (Trendency Online Zrt.) 
   🟣Ellene: Dr. Nemes Ákos (NUIR – Dr. Nemes Ákos Ügyvédi Iroda)