Mitől lesznek a digitális közszolgáltatások valóban mindenki számára használhatóak?

Mission impossible? Amikor ugyanazt a szolgáltatást a 18 évestől a 99+ évesig minden magyar állampolgárnak tudnia kell használni, különböző élethelyzetekben, különböző képességekkel és különböző akadályoztatottság esetén is. A digitális közszolgáltatásokra fokozottan igaz, hogy rájuk más szolgáltatók fejlesztései épülhetnek, meglévő rendszerekkel kell együttműködnie vagy beolvasztania, és idővel európai szinten is összekapcsolhatónak kell lennie.

Ott voltunk a GovTech Hungary 2026-on

GovTech Hungary 2026 konferencia az állami digitalizáció következő lépéseit hozta egy térbe: a digitális személyazonosságtól és a mesterséges intelligenciától kezdve a kiberbiztonságon át egészen addig, hogyan lehetnek az állami digitális szolgáltatások egyszerűbbek, gyorsabbak és valóban használhatók.

Mi két előadással, két különböző területről kapcsolódtunk a diskurzushoz.
Ménesi László, Head of eGov Division a DÁP-ról és a rá épülő szolgáltatásokról, Pucz Dani, Head of Research & Design pedig az akadálymentesség valódi áráról és értékéről beszélt.

DÁP-ot, DÁP-ban, DÁP-pal

Ménesi László „Hogyan ragozzuk a DÁP-ot?” című előadása egy nyelvtani kérdésnek álcázott digitális államfejtéssel indult. DÁP-ot, DÁP-ban, DÁP-pal – a helyesírási szabályok szerint eddig egyszerű. De hogyan „ragozzuk” a DÁP-ot akkor, ha szolgáltatásokat, üzleti lehetőségeket és egy teljes digitális ökoszisztémát akarunk rá építeni?

A DÁP indulásának egyik fontos kiindulópontja az volt, hogy miközben digitális készségeink és internethasználatunk jelentősen fejlődtek, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások felhasználói élménye nem mindig tartott ezzel lépést.

"Nem találom. Nem értem. Nem tudom elintézni."

A válasz ezért nem pusztán egy újabb alkalmazás lett, hanem egy másfajta megközelítés: életeseményekre épülő, egyszerű, érthető, biztonságos és mérhető digitális közszolgáltatások tervezése és megvalósítása.

Ennek az ökoszisztémának több rétegén is dolgozunk az IdomSoft stratégiai partnereként: a mobilalkalmazás mellett a design system, az analitikai központ és a DÁP alapszolgáltatásainak kialakításában is részt veszünk. De Laci előadásának igazán érdekes kérdése ott kezdődött, ahol maga a DÁP még nem ér véget. Egyre több szereplő látja a DÁP-ban rejlő lehetőséget, és egyre többen képesek teljesíteni a hozzá kapcsolódó technológiai és jogi követelményeket. De az üzleti lehetőségnél sokszor még „nem jön ki a matek”.

Mert a DÁP önmagában egy kiváló alapplatform, olyan keretszolgáltatásokkal melyek jól integrálhatóak. Ahhoz, hogy valódi üzleti értéket teremtsen, olyan szolgáltatásokat kell rá építeni, amelyek tényleges problémákat oldanak meg. Ilyen lehet például egy olyan onboarding folyamat, amely a meglévő HR-rendszerekbe integrálja az elektronikus azonosítást, adatszolgáltatást és eAláírást, ezzel automatizálva a korábban manuális adminisztráció jelentős részét, vagy éppen egy az állampolgárok fokozottabb közéleti bevonásának alapot adó kommunikációs és kapcsolattartó platform.

A DÁP következő „ragozása” tehát már nem csak technológiai kérdés. Arról szól, milyen szolgáltatásokat építünk a digitális alapokra, milyen problémákat oldunk meg velük – és hogy az elkészült szolgáltatásokat valóban tudják-e használni azok, akiknek készültek.

A megfelelés csak a kiindulópont

Pucz Dani kollégánk a délután folyamán lépett színpadra. Dani „Az akadálymentesség elmaradásának ára” címmel arról beszélt, mi történik akkor, ha egy digitális szolgáltatás papíron minden követelménynek megfelel – a valódi felhasználók mégsem tudják használni azt.

Az elmúlt évek szabályozási változásai közelebb hozták egymáshoz azt, amit az állami és a piaci digitális szolgáltatásoktól akadálymentesség szempontjából elvárunk. A megfelelés azonban sokkal inkább baseline, mint végcél.

Egy automatikus ellenőrzés megmutathatja, megfelelő-e a kontraszt, fel vannak-e címkézve az elemek vagy teljesülnek-e a WCAG követelményei. Azt viszont nem feltétlenül, hogy egy valódi felhasználó ténylegesen végig tud-e menni egy folyamaton.

Ki az a „mindenki”?

Az akadálymentességet könnyű egy szűk felhasználói csoport igényeként kezelni. Pedig nem kell fogyatékossággal élnünk ahhoz, hogy egy digitális felület használata nehezebbé váljon.

Elég egy sérült kéz, egy zsúfolt, zötykölődő busz vagy erős napsütés, amelyben alig látjuk a kijelzőt. Vagy – Dani példájával – egy kisgyerek a nyakunkban, miközben fél kézzel próbálunk valamit elintézni a telefonunkon.

Ilyenkor ugyanazok a tervezési döntések kezdenek számítani: jól olvasható-e a szöveg, egyértelmű-e a struktúra, megfelelő méretűek-e az interakciós elemek, kapunk-e érthető visszajelzést, és végig tudjuk-e vinni a folyamatot.

Ami valakinek az önálló használat feltétele, az másnak egyszerűen jobb felhasználói élmény.

Saját A11Y Research Panel

A Trendency Research & Design csapata saját A11Y Research Panelt épít, amelyben fogyatékossággal élő és neurodivergens résztvevőkkel tesztelünk valódi digitális termékhelyzeteket.

Nem azt kérdezzük, hogy szerintük akadálymentes-e a felület. Azt figyeljük, hogyan használják valójában – és hol akadnak el. Az audit megmutatja, hol sérül az akadálymentesség. A felhasználói teszt megmutatja, hogyan válik ebből valódi felhasználói akadály.

A kettő együtt már nemcsak azt mutatja meg, hogy egy digitális szolgáltatás megfelel-e a követelményeknek, hanem azt is, hogy az emberek ténylegesen tudják-e használni.

Ahogy Dani az előadása kapcsán összefoglalta: „Nem csak azt tudjuk megmondani, hogy valami megfelel-e, hanem azt is, hogy működik-e. Ez az érdekesebb kérdés.

A két előadás más irányból indult, mégis ugyanoda érkezett. A digitális állam nem attól lesz sikeres, hogy egyre több folyamat költözik képernyőre. Attól lesz az, ha ezek a szolgáltatások valódi problémákat oldanak meg, érthetők, használhatók és minél több ember számára hozzáférhetők.

Talán ezért foglalja össze a napot legjobban Laci előadásának egyik utolsó mondata: „Éppen a digitalizációtól lehetünk emberibbek.”

A nap megkoronázása

A nap még egy fontos pillanatot tartogatott számunkra: az IdomSofttal közösen elnyertük a Digitális Közszolgáltatás Innovatív Dizájn Díjat.

Az elismerés a Digitális Állampolgárság Program kapcsán végzett közös munkánk eddigi eredményeit díjazza – a mobilalkalmazástól a design systemen és az analitikai központon át a keretszolgáltatásokig. De minden technológia mögött ott vannak azok az emberek is, akik az elmúlt években dolgoztak rajta.

A díjról és a mögötte álló közös munkáról külön cikkben írtunk: Digitális Közszolgáltatás Innovatív Dizájn Díjat nyertünk!